Don't Panic!

Picúr blogja

Mit is írhatnék? Először is mondjuk azt, ez az a hely, ahol a honlapomon kívül elolvashatod írásaimat, személyes gondolataimat az élet nagy dolgairól...

Biztosan jó helyen jársz? Csak saját felelősségre..:D

Create your own banner at mybannermaker.com!

Naptár

szeptember 2020
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30

Friss topikok

  • evadora: Nem próbálom versbe szedni, csak nyersfordításban. Súlyos félreértés árnyékolja be a fordításodat.... (2010.09.13. 15:26) Frustration by Dorothy Parker
  • IGe: Tolligna, Héttorony, Wita, Előhang, Tollal, Dunapart Café, Kupé a virtus farvizein www.virtus.h... (2010.06.23. 15:03) A Héttoronyban publikálok
  • IGe: Tolligna, Héttorony, Wita, Előhang, Tollal, Dunapart Café, Kupé a virtus farvizein www.virtus.h... (2010.06.23. 15:02) Legrövidebb pályafutásom története..:)
  • Nebula // ~Ann~Szidke: imadom ezt a szamot :X :X :X (2010.01.27. 16:18) Cinema Bizarre
  • asberoth01: Kedves Lady Jacqueline! Földesi Benjamin vagyok, és engem is bővebben érdekelne az általad említe... (2009.11.04. 22:44) Alkotok, avagy a regényírás fortélyai

(Picúr, Alcatrazgirl vagy ahogyan jobban tetszik...)

2008.07.09. 18:25 Picililla

Ha a neonfények kialszanak (részlet)

Címkék: könyv regény történet sztori kikapcsolódás rendőrsztori

7.

 Holly az íróasztalánál ült, és éppen letette a telefont, mikor beállított hozzá Parker és Johnson.

- Már vártalak titeket. -mondta.

- Akkor hol vannak a táncosnők meg a rózsaszirmok a tiszteletünkre? -kérdezte Parker.

- Phillip, kérlek, mondd meg a drágalátos társadnak, hogy menjen a pokolba!

- Johnson, ha megtennéd, mondd meg ennek a bolond nőszemélynek, hogy csak őutána.

- Szerintem meg menjetek együtt! -csattant fel Johnson.

Holly és Parker kérdőn nézett egymásra.

- Mi baja van? -kérdezte a nő.

-Biztosan menstruál. Az utóbbi napokban elég mogorva lett. -válaszolta Parker.

- Egyébként miért kerestél?

- Dolly McNeal halála miatt.

- Mi van vele?

Holly úgy tett, mintha semmiről sem tudna. Szerencsétlenségére pocsék színész volt.

- Jaj, Holly... Ne tégy úgy, mintha nem tudnád. Mikor beléptem ebbe az épületbe, csak húsz ember beszélt arról, mekkorát fogsz akasztani az üggyel. Szóval?

- Jó, rendben. Tényleg én írom a cikket. Most boldog vagy? Ezért jöttél ide? Oké, megígérem, nem avatkozom bele a nyomozásba. Még a segítségeteket sem kérem. Megegyeztünk?

- Pedig épp amiatt jöttem ide, hogy megtudjam, tudsz -e valami infóval szolgálni.

- Á, a jó öreg Parker megrekedt, mi? Ilyen se sűrűn fordul elő.

- Ne szellemeskedj, kérlek. A nyomozás -bár még csak az elején tartunk- úgyszolván már most halálra van ítélve. Gyanítom, rengeteg mocskos dolog van a háttérben, és senkinek nem áll érdekében, hogy kitálaljon. Eddig csak az derült ki, hogy az áldozat egy fúria volt, aki bárkit eltaposott, ha úgy állt érdekében.

- Már pedig akkor elég hosszú a gyanúsítottak listája, ami az ellenségeket illeti, ugye?

 Parker bólintott. Megejtően bájosan tudott nézni, hogy még az is megsajnálta, aki nemrég még azt tervezte, megöli. E képességre csak nemrég tett szert, éppen azért, hogy rábírja Hollyt a segítségre. Tudta jól, az újságírónő azért valahol kedveli, így, ha valamit el akar érni nála, akkor bármennyire nehezére esik, de kedvesnek kell lennie. Hát most aztán visszafogta magát. Hollynak egy szava sem lehet.                                                                                                                                    Holly sóhajtott.

- És hogy tudnék én segíteni?

- Úgy, ha elmondanád te mit derítettél ki.

- Értem. Nem mondhatok túl sokat, már abból kifolyólag sem, hogy én sem tudok sok mindent. Nemrég beszéltem Timmel. Tudod, a kollégámmal. Ő utazik bulvárban. Elmesélte, azt rebesgették, Dolly McNealnek viszonya volt Malcolm Stevensonnal.

- A hollywoodi színésszel? -kérdezte Johnson hirtelen lelkesedéstől vezérelve.- Mondtam, hogy még dolgunk lesz valami híres fazonnal!

- Igen, a színésszel. -folytatta Holly.- A pletyka szerint. Na, mármost ennek a Malcolm Stevensonnak van egy csinos, fiatal mennyasszonya, név szerint Eleonor Russel szépség- és hisztikirálynő. Állatira féltékeny típus. Nem mellesleg August Russel lánya. Azé az August Russelé, aki foglalkozását tekintve maffiózóskodik. És aki mindennél jobban szereti és félti a lányát.

- Nem semmi. Mindjárt három gyanúsított a képben. Stevensonnak érdeke volt, hogy ne tudódjon ki  viszony, ha csak nem akarta, hogy az apósjelölt kicsinálja. Eleonor Russel pedig, mint mondtad, baromi féltékeny. Ha napvilágra került volna a románc, kikaparta volna a vőlegénye szemét, de talán Dollyét is. Talán meg is ölte. Ki tudja? Persze, ha volt esze, az apjára bízta a dolgot, aki alvilági figuraként elsimította (volna) az ügyet. Esetleg gyilkossággal.

- Ezt már nektek kell kideríteni. Lesz vele melótok, az az egy biztos. Mást nem tudok mondani.

- Kösz, Holly. Sokat segítettél.

- Nincs mit. Tudom, hogy még megbánom.

Parker fogta Johnsont, és leléptek.

- Te nem vagy éhes? -kérdezte Parker- Mert én mindjárt felfordulok, ha nem jutok kajához.

- De ígérd meg, hogy nem fánk lesz az.

- Miért, mi bajod vele? Amúgy, a zsaruk csak a filmekben esznek ilyesmit.

- Figyelni kell a koleszterinszintre. Gondolom, nem akarsz beledögleni a zsírba. A szíved meg az ereid kipurcannak, te sem húzod sokáig.

- Kösz, hogy vacsi előtt ilyenekről dumálsz. Mi a franc bajod van mostanában? Betett, hogy a csajod ápolónő, mi? Az se jobb, hogy az orvosira jár. Mondtam én, hogy ez lesz. Szerveket dugdos a hűtőben? Tudtam.

- Amber nem dugdos semmit a hűtőben. Legalábbis, nem az enyémben.

- Mi? Lelépett valami pasassal?

- Nem.

- Akkor? -Parker érdeklődve nézett rá.

- Visszaköltözött a szüleihez. Összevesztünk.

- Megesik az ilyen. Majd visszajön. Nem beszéltél vele?

- Látni sem akar.

- Halljam. Mit vétettél? -sóhajtott Parker.

- Egy barom voltam. Áthívtam Melanie -t hozzánk, hogy befejezzünk egy elmaradt jelentést a Weismann-ügyről.

- Azt a Melanie -t? A kábszeres osztályról?

- Igen.

- Hú, akkor nem csodálkozom. De azért mégsem kellett volna ennyire felkapnia a vizet...

- Ő meg pont betoppant, és mindent félreértett.

- Mit lehet ezen félreérteni? Csak írtatok, nem?

- Jó, hát ott volt még a két borospohár is.

- Borospohár?

- Izé...hogy oldjuk a hngulatot.

Parker felnevetett.

- Te tényleg egy barom vagy!

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://alcatrazgirl.blog.hu/api/trackback/id/tr54560933

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.