Hát, igen...
Tegnap nézem a tv-t. Nézném. Nem különösebben meglepő dolog, de akkor is. A múlt hét óta kísérem figyelemmel ezt az adást, akkor még egészen tetszett. Eddig a Vacsoracsata híve voltam, de mivel már nincs, ráfanyalodtam erre. Szóval, tegnap, holt nyugalommal ülök a tv előtt, várom mi lesz. Aztán feltűnt Kiszel Tünde. Megijedtem. Még a vér is megfagyott az ereimben. "Te jó Ég, mi lesz itt? Ez már a Pokol?" Ilyen gondolatok fogalmazódtak meg bennem. Akkor jött a második csapás, mikor kiderült: főzni is fog. Főzni! Atyaúristen. S bár a hideg rázott, kíváncsi voltam, mit alkot. Persze, később nem csak nálam vágta ki a biztosítékot. Karsai Zitáéknak órákat kellett várniuk a vacsorára. Este 11-ig, mivel Ő a frizurájával és a csillivilli ruhácskájával volt elfoglalva. Nem is kell mondanom, nem voltak elragadtatva tőle a vendégek sem.
Mindegy. Már csak péntekig kell kibírni, utána -talán?- nem látom egy ideig... Adja az Isten...
